Legelőször a késedelmem oka... Napokig nem volt NET az egész házban. Valószínűleg a Londoni Magyarok nem fizették be időben a számlát... De tegnap szerencsére visszakapcsolták. Így most akkor végre írhatok egy rövid beszámolót...
A Lillywhites egy tök jó hely!:) Én az 1. emeletre kerültem, azaz a férfi ruha (és cipő) részlegre. (A földszint a nagyon márkás cuccok emelete, a 2. a focis/rögbis dolgok, a 3. a női ruha részleg +outdoor és hiking cuccok, a 4. a gyere ruha részleg, az 5. a tenisz, krikett és társai, a 6. pedig a futó cipők és az úszós cuccok részlege. Csak hogy teljesen képben legyetek... :) ) Szerintem kifogtam a legjobb emeletet... Pont annyira forgalmas, amennyire szükséges, a staff többi tagja nagyon jófej, van 3 magyar is!:) A managert Mat-nek hívják, ha jól emlékszem Matteo, olasz származású. Érdekes amúgy, hogy nagyon sok staff tag van az épületben, és még nem találkoztam egy olyannal sem, aki eredendően angol... Sok a lengyel, a spanyol, az indiai, vannak litvánok, pakisztánok, magyarok ugyebár, meg úgy általában mindenféle népség. Szerintem tök jó, hogy ennyiféle kultúrát sikerült összehozniuk, és mindenki jóban van mindenkivel.
Az első napjaimat nagy részt a changing room-oknál töltöttem, ami amúgy a legrosszabb része a munkának, mert iszonyat unalmas, és akár egész nap egy helyben kell ácsorognod (és közben írogatni, hogy ki mennyi ruhát visz ki meg be). A napok előre haladtával egyre többször osztottak be már tidying-olni, azaz a ruhákat rendezgetni. Félelmetes, hogy az emberek mennyire hanyagok és figyelmetlenek... Levesznek egy ruhát a vállfáról, vagy akár egyszerre hármat is, aztán csak úgy ott hagyják szétdobálva... Levernek valamit a táskájukkal, még oda is néznek, de aztán ott hagyják a földön... Na mind1. Azért eléggé felháborító tud lenni olykor... Amúgy a tidying-olást szeretem csinálni. Szerdán már szektort is kaptam (mi mást is, mint a boxeralsók részlegét... Meg a nadrágokét és a no fear márkájú pólókét, de azok nem olyan érdekesek... Tudtátok, hogy pókemberes alsógatyát is árulunk...? Pedig ez a felnőtt részleg...), és a manager nagyon megdicsért, azt mondta, hogy 100 %-os rendet tartottam. Úgyhogy ezúton is üzenem bizonyos emberkéknek, hogy a szobám magánügy, de ha akarok, nagyon tisztaságmániás tudok lenni...
Sajnos az első 4 napban nem volt túl jó cipőm (edzőcipőben kell lenni, a szobatársam adta kölcsön, aki ugyebár szintén a Lillywhites-nál dolgozik), így nap végérAe mindig tropára ment a lábam (volt 10 órás műszakom is, de a minimum is 8). Így hát tegnap a 15 %-os kedvezményemet felhasználva (ami minden ottani dolgozónak jár) vettem egy tök jó Adidas profi futós cipőt. A srác, aki segített kiválasztani, azt mondta, hogy ezt ajánlja a munkára... Tök jó amúgy, a mai 10 órás shiftet egész jól kibírtam vele, pedig már alapból sajgott mindkét lábam reggel az elmúlt napok miatt.
Van amúgy egyenruhánk, mivel én kezdő vagyok, nekem még sötétzöld Lillywhites-os pólóm van sötétkék sportnadrággal. 1 hónap után kaphatok piros pólót, sötétkék pólójuk pedig a manager-eknek van. Az valószínűleg nem leszek...
Már egész jól ki tudom szolgálni a vevőket, egy csomó kérdésükre tudok már válaszolni, adtam már öltözködési tanácsokat (ugyebár ez a férfi ruha szekció...), már a cipő raktárban is el tudok olykor tájékozódni. Szóval egyre inkább belejövök...
Jaj, és képzeljétek, csütörtökön nagy meglepetés ért. Egyszercsak valaki rám köszönt munka közben, hogy "szia Ági"... Nem kicsit lepődtem meg. Kiderült, hogy anyukám egyik barátnőjének a fia is kint tölt most egy kis időt Angliában, és anyukáink révén megtudta, hogy ln is kint vagyok, és meglátogatott. Kellemes meglepetés volt, nem gondoltam, hogy bárki ismerőssel is összefuthatok itt kint...
Hát, lassan-lassan elmegyek aludni, mert már elég késő van, és csak nehezen tudom összeszedni a gondolataimat... Sok minden mesélnivalóm lenne még, de inkább majd holnap (illetve már ma).
Addig is mindenkinek szép álmokat, holnapra (illetve mára) pedig nagyon szép napot kívánok!:)
Hiányoztok ám nagyon!!
Jó éjt!
